1. évfolyam 1. szám (2007. tél) » kiss benedek: Ömlik a köd

Kiss Benedek
Ömlik a köd


Fenyőfát árulnak a standokon,
a város már Jézuska-illatú.
Köd önti el az utcát
vastagon,
mint nyáj előtt ha
nyílik a kapu.

Alkony tölti meg szívem hirtelen,
nehézzé vált, mint vízzel telt szivacs.
Villamos cserreg – a köd véresen
hever lecsorgó lámpái alatt.

Fenyőfát árulnak a standokon,
a város már Jézuska-illatú.
Köd önti el az utcát
vastagon,
mint nyáj előtt ha
nyílik a kapu.

Alkony tölti meg szívem hirtelen,
nehézzé vált, mint vízzel telt szivacs.
Villamos cserreg – a köd véresen
hever lecsorgó lámpái alatt.

Minden kirakat csupa sztaniol,
a járda tompán kong, mint a
harang.
Lélekharang.
Lelkemnek válaszol.
Csillagot piszkít vállamra
egy galamb.

Nem vettem semmit, pénzem sem maradt,
pedig kinyílott az Arany kapu.

Ködcafatok a kerekek alatt.

S ömlik a köd,
mint hodályból a juh.